Fáradt vagyok, és kb.ez az össz, amit most el tudok mondani. Még mindig a pillanatnyi hangulatok váltakozása foglalkoztatja az elmémet - már amikor van időm megállni és elgondolkozni bármin is - hogy hogy van ez, hogy az ember valamitől függően látja szépnek, avagy rondának, reménytelinek avagy egy nagy szarnak az Életet, az életét.
Hogy mikor lesz meg az a pont az életemben, A pont, amikor majd képes leszek, - nem, ez nem így megy, - szóval próbálok lassan képessé válni arra, hogy minden nap meditáljak. Leüljek és gondolkozzak, az Életről és ahhoz mérve az életemről, a kintről, a bentről, hogy honnan és hova.
Ne csak mikor valami nagy és alattomos hullám "véletlenül" és "várhatatlanul" a kiálló kövekhez csap, majd menten tovatűnik, maradjak ott, számban a sós víz és a vér maradék ízével, az ütéstől sajgó képpel magam elé meredve bámuljak el ezeken a roppant fontos kérdéseken. És persze, naná! az ütés hevétől hajlandó az ember megdöbbent, kába és téves következtetéseket levonni. Úgye? (sic!) Szóval valami pont. A jó hír, hogy szerintem igazából már megvan, csak
majd egyszer elmondom, ha rájöttem mi van a csak után.
Ez még mindig az előjáték a sziklák és a folyó című, bizonyára roppant emelkedett hangvitelű, talánholnapi posthoz, a vágyakról, az Életről, vagy csak így :az életről, (számít az a nagy betű, nemde?) és ezek külön álló ( ha van ilyen...) és együttes természetéről.
Egyébként ma egész nap rohantam, két helyre bejelentkeztem és nem tartották lehetetlennek, hogy tudnak valami munkát keríteni nekem, délelőtt felhívtak, hogy tudok-e ma tartani órát, és legnagyobb "örömömre" megkaptam a főnök nő kisfiát, hogy kupáljam ki angolból. Jaya! És Dorothea (ugye milyen szép neve van!!) azt akarta, hogy rögtön három órahosszán keresztül abuzáljam a gyermekét. Szerencsére ezt a gyermek sem akarta, két óra után megkérte anyut, hogy neeee. Szerencsémre én előre szóltam neki, hogy ez sok lesz egy ekkora gyereknek (talán 10 éves?) meg főleg délután négytől hétig... Na most ez nekem vagy nagyon jó pont lesz, ha valami fejlődést elérek a gyerkőcnél, vagy ugye nem...
Elmegyek aludni, és elmélkedni, esetleg a Tanulság füzetbe egy-két dolgot fejegyezni.
Hogy mikor lesz meg az a pont az életemben, A pont, amikor majd képes leszek, - nem, ez nem így megy, - szóval próbálok lassan képessé válni arra, hogy minden nap meditáljak. Leüljek és gondolkozzak, az Életről és ahhoz mérve az életemről, a kintről, a bentről, hogy honnan és hova.
Ne csak mikor valami nagy és alattomos hullám "véletlenül" és "várhatatlanul" a kiálló kövekhez csap, majd menten tovatűnik, maradjak ott, számban a sós víz és a vér maradék ízével, az ütéstől sajgó képpel magam elé meredve bámuljak el ezeken a roppant fontos kérdéseken. És persze, naná! az ütés hevétől hajlandó az ember megdöbbent, kába és téves következtetéseket levonni. Úgye? (sic!) Szóval valami pont. A jó hír, hogy szerintem igazából már megvan, csak
majd egyszer elmondom, ha rájöttem mi van a csak után.
Ez még mindig az előjáték a sziklák és a folyó című, bizonyára roppant emelkedett hangvitelű, talánholnapi posthoz, a vágyakról, az Életről, vagy csak így :az életről, (számít az a nagy betű, nemde?) és ezek külön álló ( ha van ilyen...) és együttes természetéről.
Egyébként ma egész nap rohantam, két helyre bejelentkeztem és nem tartották lehetetlennek, hogy tudnak valami munkát keríteni nekem, délelőtt felhívtak, hogy tudok-e ma tartani órát, és legnagyobb "örömömre" megkaptam a főnök nő kisfiát, hogy kupáljam ki angolból. Jaya! És Dorothea (ugye milyen szép neve van!!) azt akarta, hogy rögtön három órahosszán keresztül abuzáljam a gyermekét. Szerencsére ezt a gyermek sem akarta, két óra után megkérte anyut, hogy neeee. Szerencsémre én előre szóltam neki, hogy ez sok lesz egy ekkora gyereknek (talán 10 éves?) meg főleg délután négytől hétig... Na most ez nekem vagy nagyon jó pont lesz, ha valami fejlődést elérek a gyerkőcnél, vagy ugye nem...
Elmegyek aludni, és elmélkedni, esetleg a Tanulság füzetbe egy-két dolgot fejegyezni.
P.S. 1. :
Please forgive me!
P.S.2.: Give me some sushi, please!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése