2009. február 11., szerda

Tiresome days

Fáradt vagyok. Álmos. Ma megnéztem a kacsákat, vittem nekik a menzáról mentett répát és salátát. Azt hiszem örültek neki.

Találkoztam nacionalista olasz puncikkal és tartottam egy órát.

Újabb világ megváltó gondolataim támadtak, még mindig a vízről és a kövekről, de most sincs erőm és időm leírni :( majd talán egyszer.

Fáradt vagyok, és azt hiszem ez így is marad egy darabig. Arra vagyok kíváncsi mi jön majd, ami ki vagy belök egy ajtót és a dolgok elindulnak a változás útján.

Időt akarok magamnak rabolni, hogy mindent leírjak magamnak, hogy teremtsek. (Irigyellek a két heted miatt egyedül, írogatva)

Percenként változnak meg bennem a dolgok, nagyjából az igen-nem skálán mozogva, és nem tudok több vagy kevesebb dolgot felsorolni az egyik vagy a másik mellett...

Nem tudom miért vagyok itt, nem tudom miért mondtam le ennyi mindenről? Értelmetlenné vált az egész, és a kérdés most az, hogy akarom-tudom-e újra értelemmel megtölteni ezt az életet ITT vagy csak úgy általában, vagy el akarok menni innen, és
egyedül menni, élni, érezni, beteljesedni valamire, végre.

Zöldséges nokedlit akarok enni (vagy legalább valami finomat vacsorára) és érezni a tenger sós illatát... (talán nem sokára, ugye?)

Ennyi volt mára a "Szemelvények a lelki életemből" egy felvonásos, érdektelen darab.

Gentile.

1 megjegyzés: