Fodor Ákos
JÁTÉK-SZABÁLY
Mihelyt csatának
tekinted az életet:
el is vesztetted.
Jó, hogy már nem gondolom másképp, jó, hogy már nem gondolok semmit tulajdonképpen.
A valóság felröppent és ezer darabra tört a napok áttetsző prizmáján.
Túl sok lett. A kintből, a bentből, az Igazságokból és a színjátszó, tökéletes, pazarló hazugságokból.
Nem egyszerre, de nap nap után a színek más tónust vettek, és a fekete-fehér árnyalatokat kapott. A hova? kérdés csak egy kérdéssé szelídült, nem a vad kegyetlen űzője többé. Hova, hova, hova tartasz? Kit érdekel igazán, és ki mondja meg?
A "megélések" jól-rosszul, de megtörténnek, és utólag mindig értelmet és lényeget kapnak, az eszközök eszközzé válnak, nincs mögöttük, bennük, több, mint ami.
Sziget? Ki mondja? De talán mégis, csak összemos minket a tenger, és mi mégis megkérdezzük, kiért szól a harang?
Megértettem és megértem. Elfogadom. (Mi mást tehetnék?) Várok. Várlak. Figyelek és
nem, köszönöm, most nem megyek ki.
A valóság felröppent és ezer darabra tört a napok áttetsző prizmáján.
Túl sok lett. A kintből, a bentből, az Igazságokból és a színjátszó, tökéletes, pazarló hazugságokból.
Nem egyszerre, de nap nap után a színek más tónust vettek, és a fekete-fehér árnyalatokat kapott. A hova? kérdés csak egy kérdéssé szelídült, nem a vad kegyetlen űzője többé. Hova, hova, hova tartasz? Kit érdekel igazán, és ki mondja meg?
A "megélések" jól-rosszul, de megtörténnek, és utólag mindig értelmet és lényeget kapnak, az eszközök eszközzé válnak, nincs mögöttük, bennük, több, mint ami.
Sziget? Ki mondja? De talán mégis, csak összemos minket a tenger, és mi mégis megkérdezzük, kiért szól a harang?
Megértettem és megértem. Elfogadom. (Mi mást tehetnék?) Várok. Várlak. Figyelek és
nem, köszönöm, most nem megyek ki.
Gondolok ám rád! :)
VálaszTörlés