2009. április 6., hétfő

Fohász

Egy kicsit kevesebb tesztet is el tudnék viselni így hirtelen, de ha nem lehet másképp, ám legyen.

Igyekszem okosnak lenni, és látom már, hogy ez az okosság most csakis belőlem áll, árad, jöhet. Ha én tudom magamat, akkor már mindent tudok.

Most már látom az utat, amit választottam, és képes vagyok megtartani. A választott magány adottá is fordul, de minden fájdalom elmúlik egyszer és ez is elfogadható. Akinek maradni kell, az úgyis maradni fog, én pedig úgy sem szökhetek el.

Tudom, hogy nagy az az adósság, amit rám róttál, most megpróbálom kicsit törleszteni, remélem az az égi kéz fogja vezetni a kezem, aki bölcsesség pennáját mártogatja.

Hát akkor, talán, kezdjük is....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése