Throbbing

Valami mindig foglalkoztat. Nincs szünet.

"You are always thinking!" És maga is : "Maga mindig gondolkozik!"

Vannak szünetek? Van, aki nem gondolkozik mindig valamin? Érthetetlen.

És nem érti, hogyan értek dolgokat. "Maga sokkal értelmesebb annál, mintsem..."

Nem, nem. Had' világosítsam fel valamiről. Talán cseppet sem vagyok értelmesebb, mint az emberiség 90%-a, de többet gondolkozom náluk. És ez azért egy kicsit segít.



Mindig valami más. A gondolatok nem mindig kapcsolódnak (elsőre), de végül mindig kiderül, hogy minden mindennel kapcsolatban áll, hogy mégis van a Világnak egy összefüggő szövete, és mi a szálak mentén élünk. Hogy ki hány szálat akar látni, fellelni, összefűzni, egyéni döntés.

Érlelődik, vagy csak felbukkan, és nincs rá reális magyarázat, hogy ez most hogyan, honnan jön és mit akar? De befogadom. Mert ha itt van, valamiért jönni akart, és a gondolatok végül mindig megtalálják a helyüket.

Jönnek-mennek az emberek, még sincs itt senki.

Érzem, ahogy lüktet az ereimben a vér. Érzem, hogy a kezem egy mozdulatára mennyire megváltoznak a dolgok.



Valamelyik nap a csótányok természetéről és alkalmazkodó képességéről gondolkoztam, és némely párhuzamot véltem felfedezni egyes emberek jelleme, viselkedése, az általuk elért "alkalmazkodás" mértéke és a csótányok között. Hmm.

Az emberek, annyira, érdekesek. De tényleg.