Mert onnan minden látszik, sőt, minden másképp látszik.
A macskám onnan sem látszik, mert már három napja nem láttam, ami eléggé aggasztó. Utálok macskátlan lenni.
Miért más az egyik nap, mint a másik? Amikor tudod, hogy holnap jobb lesz, más lesz, de ma, ha megfeszülsz sem lehet kifordítani az aktuális hangulatból? Hm? Hogy van ez?
Miért hallgatunk, amiben benne feszül minden, miért olyan nehéz megtanulni beszélni?
Persze, ez is biztos csak akarás kérdése. Azért ma már sokkal jobban megy, mint évekkel ezelőtt.
Iszok egy sört és felfüggesztem mára a gondolkozást.
Pssszt, lehetek én a háttérkép az Iphone-odon? :)
erre csak egy választ tudok adni
VálaszTörlés