Always in different ways

A dolgok mindig változnak és semmi nem marad állandó két napig sem. Valami, aminek a képzete jó volt, egyszer csak megváltozik, az erők és ellenerők hatására, amik érnek minket, és szinte soha nem tudjuk, mi történt a másikkal? A szemünk előtt történik, még sem értjük/érthetjük a másiknak ez mit jelent, hogyan értelmezi, hogyan dolgozza fel és mi lesz a válaszreakciója, hogyan változtatja meg a pillanatnyi életét az éppen őt ért hatás miatt.

Hol van bennünk az állandóság? Hol van az, ami nem mozdul, és hogyan alakul ki? És miért múlik el az, amit olyannyira meg akarsz tartani?

"Csak azt tudom, hogy van egy nagyon mély lerakódás a létezésünk alján, a második vagy legfeljebb harmadik réteg lehet alulról számítva, ami már végleges és változhatatlan, ahol már nem mozdul az életünk, tehát rossz szó rá, hogy lelassít, hiszen egyáltalán mozdíthatatlan és befejezett. Erős és szilárd tartalom ez ez emberben, és nem valamilyen szomorú vagy halott dolog, sőt bizonyos tekintetben éppen ez él igazán, ez az amit létezésünk folyamán létrehoztunk, amit életre hívtunk életünk anyagából. A többi és a további, a fedélzet rengése-ingása, a külsőbb rétegek, mint ez a mai civil életünk, már könnyű, és csak játék, maradék nyári nagyvakáció."

                                                                                                                   Ottlik Géza: Iskola a határon